Szinva terasz

Hajdanán Kis-Velenczének nevezték Miskolc azon részét, amit ma Szinva teraszként ismerünk. A név utalás volt a Szinva patakra, amely akkor még széles mederben, két házsor között zúgott végig a belvároson, akár ki is lépve a medréből, amikor a tavaszi hóolvadás vagy egy nyári esőzés bőséges vízhozamot hozott. Az 1878-as tragikus árvíz során a patak elárasztotta a várost, és jelentős pusztítást végzett, amely után a patakot szabályozták, majd később föld alá helyezték. Ez nyugalmat hozott, de egyben esztétikailag kevésbé vonzóvá tette a környéket: a régi házak mögé került medret parkolóvá alakították át az 1950-es években.

A változás 2005-ben kezdődött, amikor Miskolc városa egy nagyszabású rehabilitációs projekt keretében újra megnyitotta a Szinva medrét, és a területet modern városi térré alakította át. A Szinva terasz így született meg, és gyorsan a városi élet egyik központi helyszínévé vált. A terasz tervezésekor fontos szerepet kapott, hogy ne csak esztétikus, de közösségi tér is legyen, ahol a lakosok és látogatók egyaránt szívesen időznek. Teraszok, lépcsők, virágágyások vezetnek le a patakhoz, amelyben egy mesterséges vízesést is kialakítottak.

A tér látványosságai közé tartozik a híres Lakat híd, ahol szerelmes párok hagyják mementóikat, és Kutas László Miskolci lányok című bronzszobor csoportja, amely három fiatalt ábrázol, mintha éppen egy baráti beszélgetés közepén lennének. Az épületek jellemzően a 19. század végi eklektikus stílust képviselik, de modern elemek is megjelentek, mint például a hatvanas években épült Lottóház, amely mára szintén a tér jellegzetes részévé vált.

A Szinva terasz a helyiek és turisták egyik kedvenc találkozóhelye, ahol éttermek, kávézók és szabadtéri rendezvények pezsgő élete várja az idelátogatókat.